A Magyar Örökség-díjról
A Magyar Örökség-díj története 1995-re nyúlik vissza. Az év november 14-én a Magyarországért Alapítvány a következő nyilatkozatot tette közzé a Magyar Távirati Iroda útján:
"Tapasztalataink szerint az utolsó ötven év magyar történelme és benne társadalmi-, tudományos-, kulturális múltunk igaztalan, torz módon jelenik meg a közvélemény előtt, és sok esetben a negatív történések vannak túlsúlyban. Szükséges tehát, hogy megnevezzük azokat a felemelő tényeket, erőfeszítéseket, építő személyiségeket, melyek kiegyenlítik az említett hamis arányokat, illetve akik létükkel és személyes teljesítményükkel valóságos egyensúlyt teremtenek. Ettől reméljük, hogy a világ pozitív eseményei közé emelkednek azok a tények, amelyek a magyar önazonosság-tudat szempontjából meghatározóan fontosnak minősíthetők."
A Magyar Örökség-díj kitüntetettjeinek kiválasztása az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik: állampolgári jogon mindenkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt. A Magyar Örökség-díj bírálóbizottsága kizárólag az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat. Évente négy alkalommal, esetenként hét-hét díjat.
2005. március 19-én Magyar Örökség-díjat adtak át a Magyar Tudományos Akadémián - a többi között - a legendás Sárospataki Református Kollégiumnak. Harmincnyolcadik alkalommal osztották ki az elismerést, amellyel korunk, valamint a XX. század első felének legjelentősebb magyar teljesítményeit jutalmazzák. Hámori József, a Magyar Örökség és Európa Egyesület bírálóbizottságának elnöke beszédében hangsúlyozta: a mozgalom a fő célja az, hogy megismertesse a társadalommal azokat a nemzeti értékeket, amelyek modellként szerepelhetnek a jövő tervezésében.
 |
Iskolánkról | Múlt és jelen | Információk | Aktuális | Eredmények | Linkek | |
|
